Szeretnénk a vitakultúrát ápolni

...az agriconBLOG-unkkal

agriconBLOG

06.09.2019 - Peer Leithold (Send email to Peer Leithold)

Használja a növekedésszabályozókat pontosan a terület egyes részeihez.

Az elmúlt húsz évben a kormányhivatalok és az ipari vállalatok különböző precíziós kísérleteket végeztek a növekedésszabályozók alkalmazásával kapcsolatban. A kutatócsoportok olyan eredményekre jutottak, amelyek némelyike nagymértékben különbözött egymástól. Néhány tényt azonban össze lehet foglalni:

  • A növekedésszabályozók minden alkalmazása csökkenti a növekedési magasságot, a korai alkalmazások EC 31/32-ig rövidítik az alsó internodiumokat, a késői alkalmazások a felső internodiumokat.
  • A magas csapágynyomás csapágyképződéshez vezet a nulla N
    • A növekedésszabályozó használatával a csapágyak mérete általában csökkenthető. Ez a csökkentés azonban nem mindig teljes.
    • Minél korábban történik a tárolás, annál nagyobb a termésveszteség, minél később, annál kisebb. Különösen a korai lombfakadás megelőzése esetén a kijuttatás költségei már a terméshozam-előnyből is megtérülnek. Ez a terméshozam-hatás a növekedésszabályozóval kiigazítva általában 50-100 €/ha/év között van. A jobb betakaríthatósággal és a gabona jobb minőségével együtt ezek az intézkedések rendkívül gazdaságosak.
  • Az alacsony csapágynyomás azt is eredményezi, hogy nincs csapágyazás a nullszögekben.
    • A kezelt parcellák hozamai ezután (néhány kivételtől eltekintve) általában alacsonyabbak, mint a nullás parcelláké.
    • Ez a negatív hozamhatás, kiegészítve az éves növekedésszabályozó költségével, szintén körülbelül 50-100 €/ha között van.

A növekedésszabályozó alkalmazásáról és annak helyes adagolásáról szóló döntéssel a felhasználó tehát átlagosan 100-200 €/ha nagyságrendű éves nyereségkülönbségről dönt a gabonatermesztésben. Már ez az ismeret is arra kellene, hogy ösztönözzön minden gazdaságvezetőt, hogy olyan módszereket és eszközöket találjon, amelyekkel a lehető legpontosabban megbecsülhető az úgynevezett "tárolási nyomás". Csak így lehet a növekedésszabályozónak a helyzetnek megfelelő dózisát meghatározni.

Milyen tényezők befolyásolják a felhasználást és a mennyiséget?

A növekedésszabályozók használata elsősorban az úgynevezett tárolási érzékenységtől függ. A tárolási érzékenység viszont két összetevőből áll:

  • Mindenekelőtt a fajta hatását kell itt megemlíteni. A fajták különböző stabilitással rendelkeznek (lásd a fajták leíró listáját).
  • Másodszor, a tárolásra való fogékonyság a termesztési körülményektől és a rendelkezésre álló nitrogén mennyiségétől függ. Visszafelé nézve mindkét tényező kiolvasható az állományfejlődésből. A gyakorlatban ez az állomány sűrűségének, a zöld szín intenzitásának és általában az életerőnek a szubjektív értékelésével történik.

A jövőre nézve sem az ásványi trágyázásból származó teljes nitrogénellátás és a talaj nitrogénfelszabadulása, sem a jövőbeli időjárási és ezáltal növekedési feltételek nem jósolhatók meg kellő pontossággal. A kijuttatás napján uralkodó időjárási viszonyok határozzák meg a növekedésszabályozó hatékonyságának intenzitását a növény rövidülésére. Ez azt jelenti, hogy a növekedésszabályozó használata és annak intenzitása csak a kijuttatás napján fennálló tényleges helyzet értékelésén alapulhat, kiegészítve a következő hét napra vonatkozó időjárás-előrejelzéssel.

Miért partflsächenspezifisch?

A fajta hatása a tárolási kockázatra ismert, a már említett korlátozásokkal. Az alkalmazás napján az időjárás, azaz a sugárzás intenzitása és a hőmérséklet is ismert. A jövőbeli növekedési feltételek előrejelzése 50 %-os pontosságú prognózis, és az is marad.

Ami a növekedésszabályozó adagolásának meghatározásakor jelentősen javítható, az az állományfejlődés mérése és annak hatása a várható tárolási kockázatra. A jó gazdák a biomasszában gazdag, erőteljes állományokban mindig magasabb, a gyengén fejlett, rosszul táplált állományokban pedig alacsonyabb adagot adtak. Az állományfejlődés mértékének szubjektív értékelése az N-Sensor® segítségével pontosan és objektíven mérhető, és így automatizálható.

Ezt az összefüggést egy példával magyarázzuk: Az 1. táblázat melletti képen egy kb. 250 m hosszú pálya látható egy őszi búzamezőn. Ezt egy négy N-Sensor® fejjel felszerelt szántóföldi permetezőgéppel hajtották. A mért nitrogénfelvétel kg N/ha-ban van feltüntetve. Ezenkívül kiválasztott helyeken biomasszavágásokat végeztek. Ezáltal a terület heterogenitása több mint világosan láthatóvá válik.

Az 1. táblázat példákat mutat be a három helyzetre vonatkozó, a valóságban egységes kijuttatáson alapuló, a friss tömeg kilogrammjára vonatkozó hatóanyag-kijuttatási mennyiségekre literben kifejezve. Ha például a gyártó ajánlása szerint hektáronként egy liter növekedésszabályozót kell kijuttatni, akkor a szántóföld kevésbé fejlett részein akár 400 %-ot is kijuttatunk a friss tömeg kg-jára vetített hatóanyagból, a legfejlettebb részeken pedig csak alig 70 %-ot. Még egyszer tisztázzuk: ez négyszeres túlkoncentrált! Fiziológiai stressz, extrém rövidülés, növekedési depresszió és terméskiesés a logikus következmény.

A gyakorlatban a mennyiségeket ezután általában - és gyakran egyáltalán nem indokolatlanul - a gyártó ajánlásának 70 %-ára csökkentik. Ebben az esetben a túladagolás 400 %-ról 280 %-ra csökken. Az érem másik oldala a folyamatos alkalmazásnál azonban az, hogy az erősen fejlett állományokban csak alig kevesebb mint 50 %-ot alkalmaznak. Ez ismét szélesre tárja az ajtót a potenciális készletek előtt.

Ebből a dilemmából csak úgy lehet kikerülni, ha permetezéskor folyamatosan kézzel állítjuk be a mennyiségeket. Tisztán statisztikai szempontból ebben az esetben hektáronként körülbelül 25 variációt kellene végrehajtani. 100 hektár gabonával ez 2500 variációt jelentene. Az emberi szem nem képes folyamatosan és objektíven értékelni ezeket a terméskülönbségeket. Az agyunk is csődöt mondana, ha a szükséges számítási műveleteket folyamatosan és megbízhatóan kellene elvégeznie. Az ábra azt mutatja, hogy ez a heterogenitás nem korlátozható egyetlen vágányútra, hanem a gazdaság teljes területe mutatja ezeket a különbségeket. Az N-Sensor® segítségével ez a folyamat teljesen automatizálható.

Agronómiai ellenőrzési algoritmusok

A mért abszolút N-felvétel képezi az agronómiai ellenőrző funkciók alapját. Az abszolút mért értékek és a vezérlő funkciók megakadályozzák a permetezési technika túl- vagy alulszabályozását. A túlszabályozás olyan nagy szórást okoz, hogy a gyenge részterületeken a kijuttatott mennyiség túlzott csökkentésével már nem garantálható a megfelelő gombaölő hatás - megnő a rezisztencia kialakulásának kockázata. Az alulszabályozottság esetén viszont nem használják ki a variációban rejlő teljes potenciált. Kizárólag a kertészeti szempontból validált ellenőrző görbék biztosítják az optimális elosztást a területen. A hosszú távú kísérletek azt mutatják, hogy ez nemcsak növénytermesztési szempontból helyes, hanem gazdasági szempontból is.

Érzékelővel vezérelt szórás

A növekedésszabályozók helyspecifikus és szenzoros alkalmazásának eljárása viszonylag egyszerű: egy szakértői modul a fajta, az aktuális időjárási viszonyok és a hosszú távú értékelés (inkább száraz hely/elégséges csapadék) alapján javaslatot tesz az alapdózisra. Ez az alapadagolás az adott növénytípus és az adott EK-stádium elméleti maximális nitrogénfelvételén alapul. Itt a maximális adagolás ajánlott, hogy a legnagyobb tárolási kockázatot megbízhatóan leküzdjük. Ezt a felhasználó megerősítheti vagy korrigálhatja. Ezt követően az érzékelő átveszi az áthaladás során az aktuálisan mért nitrogénfelvételhez való folyamatos igazodást.

Különböző, de abszolút kalibrált vezérlőfunkciók állnak rendelkezésre minden egyes növénykultúrához, kijuttatási időhöz és hatóanyagcsoporthoz. Ezek a vezérlőfunkciók a különböző terméshelyzetekhez igazítják az alapadagolást a helyzettől függően. A magas nitrogénfelvételű, azaz biomasszában gazdag és nitrogénnel jól ellátott állományok nagy dózist kapnak. A maximálisan megengedett kijuttatási mennyiséget nem lépik túl. Gyenge állásokban viszont csökken az adagolás. Ha a növekedésszabályozót szólóan alkalmazzák, a kijuttatott mennyiség egy bizonyos pont után szintén nullára csökken. A tartályos keverékek esetében azonban a rendszer egy bizonyos minimális mennyiségnél marad, amelyet a keverőpartner miatt kell alkalmazni. Ezt is a rendszer javasolja, de a felhasználó korrigálhatja.

Hat év vizsgálati eredményei

2008 és 2014 között 36 nagy területen végeztek kísérletsorozatot a növekedésszabályozók szenzorvezérelt alkalmazásával. Minden esetben a gazdaságban rendelkezésre álló N-Sensor® permetezőgép-technológiát használták. A helyspecifikus kérdésekre az Agricon jól ismert On-Farm-Research (OFR) kísérleti tervét használták. Legalább három, általában négy vagy több hosszú, két vágányból álló parcellát véletlenszerűvé tettek. Minden más agrotechnikai művelési intézkedést egységesen hajtottak végre. Az állandó parcellák növekedésszabályozó mennyiségét a gazdaságvezető határozta meg.

Az érzékelőváltozatokat a fent leírtak szerint az N-Sensor® rendszerrel kezelték. Bár az Agricon azt szerette volna, hogy a nitrogéntrágyázás állandó legyen, a kísérletek többsége szenzoros nitrogéntrágyázást alkalmazott. A szántóföldet egyenletesen betakarították, és a teljes területen terméstérképet készítettek. Az adatokat digitálisan összevonták és összekapcsolták a térinformatikai rendszerben. 

Következtetés

Minden kísérletben hatékonyan megakadályozták a növény elszaporodását (2. táblázat). Az elmúlt évben egy kivétel volt, kisebb, de a hozamot nem befolyásoló csapágyazással. Így a fő célkitűzés, nevezetesen a csapágyazás megelőzése - a 12 %-kal csökkentett összköltségek ellenére - megvalósult. Mint ismeretes, ezek még mindig jelentősen alacsonyabbak voltak a gyenge szakaszokon. A jövedelem mintegy 3 %-kal nőtt. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mivel a nitrogén többnyire szenzoros úton került alkalmazásra. Feltételezhető, hogy az érzékelővel nem trágyázott mezőkön a hatás lényegesen nagyobb.

Az egyes kísérletek eredményeinek értékelése a növekedésszabályozó és a gabonafélék megfelelő termékáraival együtt átlagosan 45 €/ha gazdasági előnyt eredményezett. A fő gazdasági hatás elsősorban a magasabb hozamoknak köszönhető. További mellékhatásként a gazdaságok vezetői megemlítették a járművezetők megkönnyebbülését és a permetezés általánosan jobb eloszlását.

Downloads

pdf | 676 KB

Write the first comment on this article

Your email address will not be published. Required fields are marked with *.

Back to listview

Please select your language

We have noticed that you are visiting the website with a different language. Please select your preferred language.