Szeretnénk a vitakultúrát ápolni
...az agriconBLOG-unkkal
agriconBLOG
Precíziós kukoricatermesztés
"Amilyen a mag, olyan az aratás." Ki ne ismerné Marcus Tullius Cicero római államférfi idézetét? A sikeres vetés már a megfelelő fajtaválasztással kezdődik. A kukorica vetőmagot mindig a termelési célnak és az adott termőhelyi adottságoknak megfelelően választják ki.
Ma már technikai lehetőségeink vannak arra is, hogy differenciált vetőmagtérképekkel meghatározzuk a vetés erősségét a szántóföld egyes részterületeire. Könnyű termőhelyeken például alacsonyabb, nehéz termőhelyeken ennek megfelelően magasabb vetőmagmennyiségek lehetnek előnyösek. A precíziós vetőgépek lehetővé teszik a kukorica vetőmag pontos elhelyezését.
A kukorica jelenlegi nitrogénfelvétele - a Yara N-Sensor® ALS-szel mérve
A vetőmagtérképek segítenek a vetőmagok erősségének optimalizálásában
A vetőmagtérképek a talajszkenner adatai alapján hozhatók létre. A birodalmi talajbecslés térképei és digitális terepmodellek stb. szintén alapul szolgálhatnak. Ezután a szakosodott cégek számára lehetőség nyílik arra, hogy a megfelelő vetőmagtérképeket GIS-programok segítségével kiszámítsák. Azt azonban még nem vizsgálták meg kellőképpen, hogy melyik adatforrás és melyik stratégia kombinációjával érhető el az optimum.
Pontos tápanyagelemzés az intelligens alaptrágyázás érdekében
Az alaptrágyázás nem véletlenül viseli a nevét, ez az agronómiai siker alapja. A talaj alul- vagy túltrágyázása gyakran negatívan hat a terméshozamra. Legyen az...
- a pH-érték, amely jelentősen befolyásolja a tápanyagok növényi hozzáférhetőségét.
- Foszfor, amely nagy jelentőséggel bír a palántanevelés és a gyökérnövekedés szempontjából.
- A kálium, amely fontos a vízháztartás szabályozásában, és így jelentős hatással van a kukoricanövények szárazságstressz-tűrésére.
A hatékony alapműtrágyázás először is tiszta adatgyűjtést igényel. Elvileg a megvalósítás meglehetősen egyszerű, de szakosodott szolgáltatók szakszerűbben és gyorsabban végezhetik el, mint saját alkalmazottai.
A folyamat GPS-alapú és így kiváló minőségű és reprodukálható talajmintavétellel kezdődik. A mezők mérésére ismét talajszkennert használnak. Ez egy olyan fizikai mérőrendszer, amely roncsolásmentesen és objektíven határozza meg a talajkülönbségeket. A talaj agyagtartalma jelentős hatással van.
A következő lépés az intelligens talajmintavétel. A könnyű és nehéz talajokkal rendelkező zónákat dinamikus mintavételi rácsokba kombinálják. Az eredmény pontos információ az egyes részterületek tápanyagtartalmáról. A konkrét műtrágyatervezést ezután olyan felhőalapú adatportálokon lehet elvégezni, mint az agriPORT.
P- és K-trágyázás a nagy hozamhatások érdekében
A kukorica meglehetősen érzékenyen reagál az alacsony foszfor- és káliumtartalomra. Azokon a földeken, ahol nem áll rendelkezésre elegendő tápanyag, ezért egyes esetekben nagy terméskiesés figyelhető meg. Az 1. táblázat a szántóföldi kísérletekben megfigyelt hozamhatásokat mutatja a kezdeti kínálat függvényében. A P- és K-trágyázás hozamhatásait a trágyázás nélküli trágyázáshoz képest határozták meg.
Új utakat nyitunk a N-trágyázás terén
A kukorica nitrogéntrágyázásának általános gyakorlata a nitrogén egyszeri kijuttatása a vetéskor a talaj alá történő trágyázás vagy folyékony trágya segítségével. A viszonylag késői N-szükséglet és a hosszú tavaszi és nyári növekedési időszak miatt a kukorica általában jól hasznosítja a talaj nitrogénjét. A kukoricanövények azonban korán megjelennek akkor is, ha a talaj N-ellátottsága nem elegendő a növények jó növekedéséhez. Pontosan ez az a pont, ahol a változó N-trágyázás bevethető: Egyszeri kijuttatás helyett a műtrágya mennyiségét felosztják (lásd az 1. ábrát).
Ennél a műtrágyaváltozatnál a tervezett teljes nitrogénmennyiség kb. 50 %-át kell először kijuttatni. Mivel a megosztott kijuttatás általában a N-hatékonyságra is pozitív hatással van, a fennmaradó 50 % akár 40 %-ra is csökkenthető. Ezt a N-kijuttatást a 6-10 leveles szakaszban és helyspecifikusan, az N-Sensor® segítségével kell elvégezni. Ez a növénynövekedésben az állományok aktuális N-felvételén alapuló különbségeket érzékeli. A tárolt agronómiai ellenőrző funkció segítségével a műtrágya szükség szerint kerül kijuttatásra. A gyengébben fejlett, alacsony N-felvételű állományok nagyobb, a jobban fejlett, magasabb N-felvételű állományok kisebb N-műtrágya-mennyiséget kapnak. A ferde mérésnek köszönhetően az N-Sensor® a sorközökben is reprezentatív mérési mezőt rögzít.
A N-mennyiség két kijuttatásra történő felosztása és a kukoricaföldön az igény szerint történő elosztása a következő pozitív hatásokkal jár a teljes N-mennyiség egyidejű kijuttatásához képest:
- A hozam növelhető.
- A termés szárazanyag-tartalma egyenletesebb.
- A N-hatékonyság nő és a N-mérlegek csökkennek.
Aratók az űrből
A digitális eszközökkel a közelmúltban lehetővé vált a kukoricakészletek alakulásának nyomon követése. Ennek alapját a Sentinel-2 műholdak adatai képezik. Egy algoritmus értékeli ezeket az adatokat, és következtetéseket von le a növények szárazanyag-tartalmára vonatkozóan. Ha egy előre meghatározott értéket elérnek, a gazdálkodó okostelefonján keresztül például betakarítási ajánlás jelenik meg. A módszer még viszonylag új a piacon, és még nem bizonyította hozzáadott értékét.
Kártyák az asztalra!
Érdemes volt-e digitális módszereket alkalmazni? A megfelelő berendezésekkel felszerelt intelligens takarmánybetakarító gépek és kombájnok választ adhatnak erre a kérdésre. A betakarítás során hozamtérképeket készítenek, amelyeket a gazdák később az irodában kiértékelhetnek. Ezáltal kiváló eszköz a gyenge pontok elemzéséhez. Más szóval, a hozamtérkép egy virtuális visszapillantó tükör.
Sajnos az elmúlt évek hozamtérképeiből gyakorlatilag lehetetlen kiszámítani az egyes részparcellák terméspotenciálját. Másrészt ajánlatos mindig digitális eszközökkel mérni a növény aktuális igényeit (nitrogén, növényvédő szerek stb.), és ennek megfelelően cselekedni.
A társadalmi elfogadás mint pozitív mellékhatás
A digitális folyamatok kulcsfontosságú technológiák a kukoricatermesztésnek a korábbinál erőforrás-hatékonyabbá tételéhez. Tekintettel a Berlin és Brüsszel egyre szigorúbb követelményeire, az N-hatékonyságot fenntarthatóan növelni kell. Az ebből eredő gazdasági előnyök mellett a precíziós gazdálkodással a mezőgazdasági ágazat ökológiai előnyöket is elérhet.
Azok a gazdaságok, amelyek már ma intelligens megoldásokba fektetnek be, gyorsan reagálhatnak a kukoricatermesztés változó politikai feltételeire, és így megőrizhetik versenyképességüket.
Az eredeti cikk a praxisnah.de weboldalon jelent meg 2019 októberében.
Comment on this article
Your email address will not be published. Required fields are marked with *.
1 comment(s) for "Precíziós kukoricatermesztés"
Kira N. wrote on 13.12.2020, 15:04 Vielen Dank für diesen Beitrag über den Maisanbau. Interessant dass die Methode der N-Düngung eine höhere Effizienz zum Vorteil hat. Ein Freund von mir arbeitet auch in der Agrarbranche und hat ein Geländemodell für Maschinensteuerung zur Effizienzsteigerung angeschafftt. Weitere hilfreiche Informationen habe ich auch hier gefunden: https://www.geo-illy.at/maschinensteuerung