Szeretnénk a vitakultúrát ápolni
...az agriconBLOG-unkkal
agriconBLOG
Az összes terület majdnem kétharmada legalább egy kirívó hiányossággal rendelkezik.
A jó növénytáplálás a különböző tápanyagok megfelelő kölcsönhatása. Egyetlen tápanyag sem lehet jelen bőségesen és egyik sem hiányosan.
A tápanyagtöbblet mindig aggodalomra ad okot, ha ez a tápanyag:
- előszeretettel vagy passzívan is felszívódik a vízáramlással, így egyensúlyhiányt okozva a növényben,
- a talajoldatban vagy a szorpciós komplexben való túlkoncentráció miatt kiszorít egy másik tápanyagot, és ez a tápanyag hiányos lesz a növényben,
- kimosható vagy
- szintén egyszerűen pénzbe kerül, és így haszontalan költségeket okoz.
Ebben a tekintetben minden egyes tápanyagot és minden egyes helyzetet külön-külön kell vizsgálni a talajtan és a növénytáplálás szempontjából. Egy bizonyos tápanyagfelesleg aggodalomra adhat okot - de nem mindig kell, hogy okot adjon. A tápanyaghiány viszont mindig negatívan hat a növények növekedésére. Liebig növekedési tonnája ezt már évtizedek óta világossá tette. A tápanyaghiányt felismerték és számszerűsítették, mert a növények növekedése elmaradt.
Ha most kizárjuk a nitrogént és a nyomelemeket, érdekes képet kapunk az alapvető tápanyagok (pH-érték, Ca, P, K, Mg) tekintetében. Ebből a célból kiértékeltük az elmúlt négy év összes talajmintavételi eredményét (közel 300 000 elemzés). A megválaszolandó kérdés az volt, hogy e négy alapvető tápanyag közül valamelyik vagy több hiányos-e vagy sem. Minden mintát csak egyszer számoltak meg. A négy tápanyag közül a legalacsonyabb tartalmi osztály határozza meg tehát a csoportba sorolást:
Megállapítható tehát, hogy a mintába vett területek mintegy 60%-án legalább egy (vagy több) tápanyag az A vagy B tartalmi osztályba tartozik. A terménytípustól függően többé-kevésbé jelentős terméskieséssel kell számolni. A növénykultúrák átlagában ez az A tartalmi osztály esetében 20% körüli, a tartalmi osztály esetében pedig 8% körüli. A gyökérnövények, a kukorica és a repce erősebben reagálnak, mint a gabonafélék.
Leegyszerűsítve, a gazdaság teljes területére vonatkozóan 6%-os átlagos termésveszteséget lehet kiszámítani az alaptápanyagok és a leírt hiányosságok esetében. A hozamszint függvényében ez 60-90 €/ha és év körül van. Minél nagyobb a külső stressz (időjárás, kártevők, betegségnyomás), annál nagyobb ez a termésveszteség, de minél jobbak vagy kiegyensúlyozottabbak az összes többi termesztési körülmény egy évben, annál kisebb.
De van kiút ebből a dilemmából: videónkban elmagyarázzuk, hogyan lehet módszeresen ellensúlyozni az alapvető tápanyagok hiányát a földjén.
Since July 2020, the data protection agreement between the EU and the USA has been suspended. By clicking the button you agree to the setting of cookies, which transmit personal data to US servers and can also be used to analyze usage behavior and for marketing purposes. For further details, please refer to the data protection regulations.
Write the first comment on this article
Your email address will not be published. Required fields are marked with *.