Szeretnénk a vitakultúrát ápolni

...az agriconBLOG-unkkal

agriconBLOG

25.04.2019 - Bodo Hanns (Send email to Bodo Hanns)

Növekvő terméshozam és nitrogénmegtakarítás a változó N-trágyázással

Idén tavasszal a módosított műtrágya rendelet különösen nagy hatással van a gazdaságok N-trágyázására. A műtrágyaszükségleti érték szerinti korlátozások néha 100 kg N/ha-nál kevesebbet is megengednek a búza vagy a repce esetében. A gazdaságok tápanyag-összehasonlítása és annak intenzívebbé tétele, hogy hároméves átlagban hektáronként 50 kg N-mérlegtöbbletet érjenek el, sok gazdaság számára kihívást jelent. Az előző évi alacsony terméshozamok és a "normál N-trágyázási arányok" sok gazdát elgondolkodtatnak és megizzasztanak. Ennek fényében az N hatékonyságának növelése most kiemelten fontos! Ennek érdekében a N-trágyákat szükség esetén kell kijuttatni.

A pozitív hatások tudományosan bizonyítottak

A terméshozamra és a N-trágyázásra gyakorolt hatások minden bizonnyal a precíziós gazdálkodás legjobban vizsgált paraméterei közé tartoznak. Ezek a kísérletek viszonylag könnyen elvégezhetők egy működő hozamtérképező rendszerrel és a N-trágya mennyiségének megfelelő dokumentálásával.

Az Agricon és partnerei által 2001 és 2014 között végzett kísérletek a következő pozitív hatásokat mutatják:

	Hozamnövekedés	N-megtakarítás	N-mérleg csökkenése
Őszi búza	5%	6%	18 kg N/ha
Téli repce	5%	8%	22 kg N/ha

táblázat: A változó N-trágyázás előnyös hatása az állandó N-trágyázáshoz képest. Számítás 53 WW és 17 WR kísérletből.

A búza 18 eurós és a nitrogénműtrágya 0,95 eurós árát feltételezve ez átlagosan 74 euró/ha többletbevételt eredményez. A repce 35 €/dt-os árát feltételezve 92 €/ha többletbevétel érhető el.

Honnan származnak ezek a hatások?

A változó N-trágyázás előnye egyrészt az, hogy intelligens és mindig objektív eszközökkel dolgozunk. Ha ezeket az alapvető agronómiai szabályokkal együtt alkalmazzák, a hatások szinte maguktól jelentkeznek. Ezek az alapvető szabályok a következők:

Minden év más és más. A növények növekedése, a talaj N-ellátottsága, az időjárási viszonyok stb. szinte mindig eltérnek az előző évitől. Ebben a tekintetben az előző évek tapasztalataiból csak korlátozott mértékben lehet közvetlen következtetéseket levonni az idei év N-trágyázására vonatkozóan. Ez több mint egyértelmű az 1. táblázatban pirossal jelölt példákból.
A terméshozam és az optimális N-trágya mennyisége között nincs összefüggés. Az optimális hozamokat nem lehet átlagértékek vagy tervezett hozamok alkalmazásával elérni ("A célom 90 dt búza, amihez 200 kg N-trágyára van szükségem). Ez jól látható a 2. táblázatban is, ha megnézzük az optimális N-kijuttatás (trágyázás) oszlopait és a megfelelő optimális hozamokat az egyes években.
A terméspotenciál és a megfelelő N-szükséglet csak a vegetáció során merül fel. Ebben a tekintetben nem lehet a szezon elején meghatározni a N-trágya optimális mennyiségét.
Mindkét tényező a terület különböző részterületein is különbözik. A domborzat, a talajkülönbségek, a vízmegtartó képesség eltérő hatással van a növények növekedésére a kis területeken. A folyamatos trágyázás egy területen így elkerülhetetlenül a részterületek túl- és alultermeléséhez vezet.
A megfelelő eszközökkel mindig tájékozódhat a növények aktuális N-szükségletéről, és optimálisan kijuttathatja a N-műtrágyát - a megfelelő mennyiségben - a megfelelő időben - a megfelelő helyen.

táblázat: Terméshozamok és N-kijuttatás őszi búzában a Saxon kísérleti területeken. Forrás: LfULG Saxony, kiegészítve az Agricon GmbH számításaival.

A megfelelő mennyiség

A növényelemzéseket egy ideje már használják az állományok aktuális N-trágyaszükségletének meghatározására. A gabonafélék esetében az N-tesztet használjuk. A roncsolásmentes méréssel a mérőműszer konkrét műtrágya ajánlásokat ad a hajtás és a fül kijuttatásához. Ez biztosítja, hogy a trágyázási optimum minden évben +/- 2-3%-os pontossággal teljesüljön.

A megfelelő idő

A N-trágyázás agronómiai szempontból megfelelő időpontját N-monitorozással lehet meghatározni. A N-teszterrel a szántóföld egy kijelölt pontján végzett rendszeres mérések nagyon jó képet adnak arról, hogy a növényt újra kell-e trágyázni, hogy a korábbi kijuttatások felszívódtak-e, hogy megkezdődött-e a talaj N-jének mineralizációja, vagy hogy a szerves N hatékony-e.

A megfelelő hely

A YARA N-Sensorral ezután meghatározható a részterületek heterogenitása. A rendszer méri a növény aktuális N-felvételét. A tárolt, tudományosan megalapozott vezérlőfunkciók segítségével a N-trágyázás minden egyes növénytípusban, minden egyes trágyázási időpontban variálható.

Az állandó trágyázáshoz képest ez egy lényegesen rugalmasabb trágyázási stratégiát eredményez, amely a növények N-szükségletéhez igazodik. Ez eltérhet az állandó változattól az egyes kijuttatások időzítése, mennyisége és száma, valamint a N-trágya teljes mennyisége tekintetében.

A magas hozamú zónák trágyázása

A termésnövekedés az adaptált N-trágyázás révén minden almintában megvalósult. A gyengébb állományokat a fokozott N-kijuttatás elősegíti, a jobban fejlett alanyokat nem trágyázzák túl.

A kivétel a súlyosan fogyatékos állványok. Ezekben a N-tartalom helyett jelentős megtakarítás érhető el, ha a N-trágyázás már nem éri meg, mert a mért N-felvétel túl alacsony. Végül ez továbbra is a terméshozam néha erős ingadozásához vezet egy-egy területen belül. Az általános szint azonban magasabb, mint állandó N-trágyázás esetén. A magas hozamú zónákat továbbra is trágyázzák, az alacsonyabb terméspotenciállal rendelkező részterületek terméshozamát növelik.

N-egyenleg csökken - N-hatékonyság nő

Nagyobb terméshozam és ezzel egyidejűleg alacsonyabb N-bevitel esetén úgyszólván magától értetődő, hogy a N-mérleg csökken és a N-hatékonyság nő. Ez a két tényező természetesen nem tükröződik közvetlenül pénzben, de ugyanolyan fontos szerepet játszanak.

Egyrészt a módosított műtrágya rendelet csökkenti a megengedett N-mérleg többletet. Másrészt a nitrogéntartalmú műtrágyák mennyiségének korlátozása azt jelenti, hogy minden kilogramm nitrogént a lehető leghatékonyabban kell felhasználni, ha gazdaságilag jövedelmező szántóföldi gazdálkodást akarunk folytatni. A fent említett kísérletekben a búzában átlagosan 10%-os, a repcében 12%-os N-hatékonysági nyereséget értek el.