Szeretnénk a vitakultúrát ápolni

...az agriconBLOG-unkkal

agriconBLOG

22.02.2019 - Anne Ehnts (Send email to Anne Ehnts)

Érzékelőkkel való takarékos permetezés

Eric és Moritz Krull szívvel-lélekkel gazdálkodók. Január elején a szántóföldön állva, havas eső és jeges szélben vizsgálják meg az őszi vetőmagot. Jó négy hónap múlva az őszi búza a 32. fejlődési szakaszban lesz, az első gombakezelés megfelelő időpontjában. A kezelés azonban eltér a legtöbb kollégájukétól, azaz nem egységes, hanem változó lesz.

Krullék már közel 20 éve nem az öntözőkanna elvének megfelelően gazdálkodnak a földjeiken. Az alterület-specifikus a varázsszó. Az eszközük egy növényérzékelő, a Yara N-Sensor. Először trágyázásra, majd növekedésszabályozókra használták, és hat éve már gombaölő szerekkel növényvédelemre is. Az Egyesült Királyság és Franciaország gazdaságaival együtt részt vettek a változó adagolású kijuttatással kapcsolatos szántóföldi kísérletben is.

"Végül is nem mindig a túl sokról van szó, hanem ugyanúgy a túl kevésről. A vegyszeres növényvédelemről szóló nyilvános vitában ez gyakran háttérbe szorul" - mondja Eric Krull. Természetesen a saját cége sikere miatt aggódik. De a környezetvédelem és a társadalom általi elfogadás nem kevésbé fontos számára.

Tekintettel a jóváhagyási hátralékra és a növényvédő szerek értékesítésének visszaesésére, ezek a kérdések is arra ösztönzik a növényvédő szerek gyártóit, hogy támogassák az ezzel a módszerrel végzett kísérleteket. Dr. Helmut Schramm, a Német Mezőgazdasági Szövetség (IVA) elnöke például úgy látja, hogy a vegyszeres növényvédelem alapvető változások előtt áll: "Hamarosan magától értetődő lesz, hogy digitális eszközök segítenek majd eldönteni, hogy egy növényvédő szert használjunk-e és hogyan.".

Prof. Jens Karl Wegener, a Julius Kühn Intézet (JKI) Növényvédelmi Alkalmazástechnológiai Intézetének vezetője hasonlóan vélekedik: "Nem zárom ki annak lehetőségét, hogy a jövőben lesznek olyan digitális alkalmazások, amelyeket valamilyen formában figyelembe vesznek az engedélyezésben, és amelyek tükröződnek az alkalmazási előírásokban. Elvileg ez már most is így van a sodródáscsökkentő fúvókák esetében. Itt egy adott hatóanyag használata egy adott fúvóka-technológiához van kötve."

A gyomok még mindig problémát jelentenek

Az iparág gőzerővel dolgozik a digitális megoldásokon. "Ma már nem az a cél, hogy a növényvédő szereket a lehető legegyenletesebben juttassuk ki a teljes célterületre. A jövőbeli eszközök technikai segítségnyújtással, hálózatépítéssel és érzékelő technológiával támogatják majd a felhasználókat. Így a növényvédő szerek megtakaríthatóak, célzottabban kijuttathatóak és a kijuttatási előírások automatikusan betarthatóak" - mondja Wegener. Egyik kutatási projektje szintén a közvetlen befecskendezéssel történő specifikus gyomirtás körül forog. A cél az, hogy már ne az egész szántóföldet kezeljük gyógyhatású gyomkeverék ellen, hanem csak ott permetezzünk, ahol a gyomok jelen vannak, és csak a megfelelő szerrel. "A gyakorlatban gyakran használnak tartályos keverékeket. Az egyes szerek helyspecifikus kijuttatásához ezért közvetlen adagolású permetezőgépre van szükség. Itt a hatóanyagot és a vizet külön tartályokban szállítják, csak közvetlenül a kijuttatás előtt keverik össze, és valós időben adagolják" - mondja Wegener.

A JKI a Dammann céggel együtt a legutóbbi Agritechnica kiállításon bemutatta egy ilyen szántóföldi permetezőgép prototípusát. Bár a permetezési technológia már működik, még mindig hiányzik a valós idejű gyomfelismerés. Kutatási csoportok egész sora keresi a gyakorlati megoldásokat. De vissza a gombaölő szerekhez és a Krullok mindennapi életéhez Mammendorfban, egy Magdeburg melletti kis faluban.

A lényegre térve

Eric Krull meg van győződve a folyékony műtrágyák, növekedésszabályozók és gombaölő szerek szenzoros kijuttatásáról.
Az üzemanyagokat a biomassza mennyiségétől függően változóan adagolják.
Ez biztosítja a terméshozamot, csökkenti a műtrágyák és növényvédő szerek használatát, védi a környezetet és pénzt takarít meg.

Helyspecifikus növényvédelmük azon az elképzelésen alapul, hogy egyetlen növényállomány sem nő homogén módon. A talaj tulajdonságaitól és a termesztési körülményektől függően a biomassza mennyisége egy búzamezőn kis területen hatszorosára változik. "A 32-es és 39-es EC-stádium között, amikor a barna rozsda és a lisztharmat okoz gondot, a biomassza 2 és 5 kg/m² között változik. Ha mindenhol ugyanannyi gombaölő szert alkalmazok, akkor az 5 kg/m²-es területen vagy aluladagolom, vagy túladagolom a 2 kg/m²-es területen. Egyik sem jó. A túladagolás károsítja a környezetet és feleslegesen kerül pénzbe. Az aluladagolás a terméshozam rovására mehet és súlyosbíthatja a rezisztenciát." A gazdaságvezető így foglalja össze: "Több biomassza, nagyobb permetezési terület - kevesebb biomassza, kisebb permetezési terület. Egy felnőttnek nagyobb adag gyógyszerre van szüksége, mint egy kisgyermeknek. Különben nem fog működni, vagy nem fog elég sokáig működni."

Hogyan működik az N-érzékelő a növényvédelemben?

Az egész működéséhez kifinomult hardverre és szoftverre van szükség. Apa és fia elhozzák a Massey Fergusont a csarnokból, és felszerelik a növényvédő permetezőgépet, egy Amazone UX 6200-as 36 m munkaszélességű gépet. A traktor tetején egy szürke doboz, az N-érzékelő található. Az automata kormányrendszer GPS-rendszeréhez csatlakozik, hogy a későbbi dokumentáláshoz adatokat rögzíthessen. A traktor, a vontatott permetezőgép, a GPS-rendszer és az érzékelő ISOBUS-on keresztül kommunikál egymással.

Az érzékelő egyszerű fizikai hatásokat használ: A klorofilltartalomtól és a biomassza mennyiségétől függően a növényállomány különböző mértékben veri vissza a fényt. Az N-érzékelő méri a visszavert fényt, és ennek alapján kiszámítja a növények eddigi N-felvételét. Ez az érték az adatalap a helyspecifikus alkalmazáshoz, legyen szó folyékony műtrágyáról, növekedésszabályozóról vagy gombaölő szerről. Ha az érték magas, akkor sok a klorofill, azaz a biomassza. Ebben az esetben a tárolás elkerülése érdekében a N mennyiségét az EC 32-nél csökkenteni kell. Másrészt a növekedésszabályozó vagy gombaölő szerek mennyiségét növelni kell, mivel a permetezési terület nagyobb. A számítógép a tárolt vezérlési görbék segítségével valós időben határozza meg a szükséges hatóanyag mennyiségét, az adatokat továbbítja a permetezőgépnek és kijuttatja azt.

Nincs többé túlzás a növekedésszabályozókkal

Míg Eric Krull a gombaölő szerekkel kapcsolatban elsősorban arra törekszik, hogy a sűrű gabonaállományokban ne adagolja alul, a növekedésszabályozók használatakor a lehető legnagyobb mértékben el akarja kerülni a túladagolást. "Ezt szoktuk csinálni, sajnos. Biztosra akartunk menni, hogy semmi ne kerüljön a boltba. Ma már jobban tudom. A túl sok növekedésszabályozó megrövidíti a gyökereket, és a szárazság idején csökkentheti a terméshozamot. Sokéves saját kísérleteink megerősítik, hogy amikor ezeket a készítményeket változó mennyiségben használtuk, mindig csökkentettük a kijuttatott mennyiséget, nagyobb terméshozamot értünk el, és nem volt többé gondunk az elakadt szemekkel. Az évek során átlagosan 40 euró/ha-val többet kerestünk a növekedésszabályozók változó alkalmazásával".

A Krulls szántóföldi permetezője GPS-es egyedi fúvókavezérléssel rendelkezik. Az N-érzékelővel együtt azonban nem használják, így a mezőt a mező hosszában szakaszosan lehet megmunkálni, a szélességben azonban nem.

A technológiai együttes vezérlése a traktor vezetőfülkéjében lévő terminálon keresztül történik. Moritz itt ül, és a "Precision Farming Box - Fungicides" szoftverrel dolgozza fel az apja által online küldött növényvédelmi megrendeléseket. "Megbirkóztam vele. De a művelet túl bonyolult az ideiglenes alkalmazottak számára" - mondja Krull Junior. Ezt az apja is megerősíti. Az irodában az agriPORT adatkezelő rendszerrel dolgozik, amely a szántóföldre, a termőeszközökre, a vízre és a kijuttatott mennyiségekre vonatkozó információkkal akarja táplálni. Eric Krull sürgősen jobb kompatibilitást szeretne a hozamtérképekkel. Egyébként az előnyök felülmúlják a hátrányokat.

"Most már csak feleannyi ügynököt veszek. És teljesen elbúcsúztam a csökkentett alkalmazási arányoktól. Ily módon mi, gazdák részben magunk is rezisztenciát növesztettünk, nem azért, mert összességében túl keveset alkalmaztunk, hanem azért, mert egyes sűrű állományokban aluldozíroztunk. Ha nagy a betegségnyomás, ugyanaz a hatóanyag-mennyiség a sűrű állományokban gyorsabban fogy el, mint a ritkás állományokban. Ráadásul minden egyes bérlet 11-12 euróba kerül hektáronként. Végül is pénzt takarítok meg" - mondja Krull gazda. Ezt támasztják alá azok a kutatási eredmények is, amelyek szerint az őszi búzában az érzékelővel támogatott gombaölőszer-kijuttatás összesen 33 euró/ha megtakarítást jelent - 12 százalékkal kevesebb gombaölőszert és 1,7 százalékkal több termést, hasonló betegség előfordulása mellett.

A lényeg az, hogy az N-érzékelő mindkét fél számára előnyös. "A körülbelül 20 000 eurós technológia nem ingyenes, és nem lebecsülendő know-how-t és támogatást igényel, de az előnyök felülmúlják a költségeket. Most sokkal hatékonyabbak vagyunk a növénytermesztésben, és a korábbinál fenntarthatóbb és környezetbarátabb módon dolgozunk" - mondja Eric Krull.

Ez a cikk az Agrarheute aktuális számában jelent meg (3/2019).