2019. április eleje egy hathektáros őszi árpaföldön az Unstrut-völgyben. A termést áttekintve világossá válik, hogy a szárak a szántóföld egyes részein különböző mértékben lőttek ki. Maria Klein a műtrágyaszóróval felszerelt traktorját a rögzített pálya melletti sávhoz irányítja, leszáll, és egy kis kézi eszközzel, az N-testerrel meghatározza az aktuális műtrágyaszükségletet. Ehhez a pólus sugarán belül álló 30 növény mindegyike legfrissebb levelét a készülékbe helyezi. Meggyőződik arról, hogy a levélnyél közepe a mérési tartományon belül van. "Ezt pontosan kell csinálni, különben nem szabad meglepődni, ha a kívánt hatások nem jelentkeznek" - mondja a 23 éves szakember, utalva a jelenlegi vitára a digitalizáció előnyeiről a növénytermesztésben.

Az N-tesztelő által a klorofillkoncentráció és így a növény nitrogéntartalma alapján meghatározott referenciaértéket a traktor fülkéjében lévő Yara N-érzékelő kalibrálásához használják. A mérési ponton meghatározott átlagos tápanyagszükséglet alapján az N-érzékelő ezután a gabonaföldön történő további áthaladás során a szórógép által a második műtrágyakijuttatáshoz a helyspecifikusan adagolandó kalcium-ammónium-nitrát mennyiségét szabályozza. Klein Mária elmondása szerint teljes mértékben megbízik a fedélzeti számítógép szoftverének irányításában, azaz nem állít be olyan minimális mennyiséget, amelyet a szórás során nem lehet alulmúlni. "Második éve használjuk ezt a rendszert és más Agricon eszközöket, és nagyon elégedettek vagyunk" - mondja a fiatal gazda. A betakarított minőség, például a fehérjetartalom tekintetében, sokkal egyenletesebb, ami szintén megkönnyíti az értékesítést. Ritkábban fordul elő termés, és különösen a repcénél megtakarítást jelent a műtrágya.

Ugrás a mélyvízbe a fordulat után

Maria Klein édesanyjával, Simone-nal együtt GbR-ként vezeti a gazdaságot, amelyet 2017 júliusában alapítottak. Ahhoz, hogy megértsük, mi mozgatja a két gazdálkodót, és hogy miért támaszkodnak olyan nagymértékben a digitalizációra, mint egy meglehetősen kis vállalkozás, amelyben Simone Klein házastársa és egy alkalmazottja is részt vesz, segít egy pillantást vetni a múltba: Simone Klein 1990-ben éppen befejezte mezőgazdasági tanulmányait a Hallei Egyetemen, amikor gyermek- és ifjúkorának országában a körülmények teljesen felborultak. Az NDK, amelynek létezése nem sokkal korábban még megváltoztathatatlannak tűnt, eltűnt a színről. Ez arra késztette az akkor 22 éves lányt, hogy újratervezze az életét.

A fiatal nő szülei kis gazdaságában nőtt fel Buchában, a Burgenlandkreis (Szász-Anhalt) Kaiserpfalz településrészén, és szakmai jövőjét a régió legnagyobb mezőgazdasági vállalkozásában, a vetőmagtermesztésre szakosodott Volkseigenes Gut (VEG) Memlebenben látta. Konkrét előkészületek már megtörténtek. De a dolgok másképp alakultak. A szülők ismerősei a régi szövetségi államokból, akik most újra rendelkezhettek a tulajdonukkal, 80 hektár bérelt földet ajánlottak fel. "A tulajdonosok számára nagyon fontos volt, hogy a földet a jövőben egyénileg műveljék" - emlékszik vissza Simone Klein. Az újonnan képzett gazdálkodó, akinek szülei 8 hektárnyi saját földet tudtak bevinni, férjével együtt úgy döntöttek, hogy élnek a lehetőséggel. Körbekérdezősködtek a faluban további bérlési lehetőségekről. Végül 228 hektárral indultak. "Akkoriban több földet is kaphattunk volna, de a kevés gyakorlati tapasztalat és a technikai felszereltség hiánya miatt féltettük a saját bátorságunkat" - mondja az 52 éves férfi.

Ami a gépeket és az épületeket illeti, a vállalat alapítói valóban a nulláról kezdték a munkát. Az állam külön támogatása lehetővé tette a szántóföldi gazdálkodáshoz szükséges traktorok és eszközök első alapfelszerelésének megvásárlását. Ezenkívül használt gépeket vásároltak, például pótkocsikat vagy egy E 514-es kombájnt az NDK Landtechnikkombinat Fortschritt-tól. A falu határában csarnokokat szereztek be a betakarított termények tárolására és a mezőgazdasági gépek tárolására.

Kevés csapadék és heterogén talajok

Néhány többé-kevésbé kivitelezhető vetésforgóval való kísérletezés után a vállalat megtalálta a ritmust és stabilizálódott. A fő termény a búza. A bérbeadással 375 hektárra nőtt földterületen a repce és az őszi árpa is jól fejlődik. A gazdaság a zöldítési követelményeknek a területpihentetés és a virágos sávok révén tesz eleget. A két asszony arról számol be, hogy a 2018-as aszályos évet "fekete szemmel" vészelték át: "A repce nagyon rossz volt, de a gabonafélék magasabb ára kompenzálta a rendkívüli szárazság miatti alacsonyabb terméshozamot. A növénytermesztés gépparkját az évek során folyamatosan korszerűsítették. Ez magában foglal egy Väderstad vetőgépet és egy rövid tárcsás eke, három New Holland traktort (T8.380, T7.270 és T7060) és egy Rauch műtrágyaszórót 30 m-es dobótávolsággal. Két évvel ezelőtt a Hardi egy 30 m munkaszélességű önjáró permetezőgépet vásárolt. Az elsodródás megakadályozására szolgáló légsegítség (ikerrendszer) mellett egyéni fúvókavezérléssel is rendelkezik. "Ez megakadályozza az átfedéseket a sok ékkel gyakran kényelmetlenül vágott földjeinken, és így megtakarítja a permetezőszert. Tekintettel a viszonylag alacsony terhelésre, a készülék minden bizonnyal 15 évig vagy még tovább fog minket szolgálni" - indokolja a vásárlást Simone Klein. "Ezenkívül az önjáró permetezőgépet magas repcében is lehet használni" - teszi hozzá Maria lánya.

A helyszín sajátosságai közé tartoznak a hangsúlyos száraz fázisok. Az átlagos éves csapadékmennyiség általában jóval 500 mm alatt van. A párolgás minimalizálása érdekében a gazdaság 15 óta nem használ szántót a talajműveléshez. Ugyanebből az okból kifolyólag a cséplés után a lehető legjobban szétosztott szalma a földön marad. A rendkívül heterogén talajok szintén problémákat okoznak. "A spektrum 30-tól közel 100 talajpontig terjed, és néha egy mezőn belül is" - tájékoztat Simone Klein.

A két gazdálkodó az ebből eredő egyenetlen állományok, a tárolási kockázatok és a betakarítás során felmerülő problémák ellen úgy kívánt fellépni, hogy a trágyázást a növények tényleges tápanyagigényének megfelelően végezték a különböző szántóterületeken. A precíziós gazdálkodásra szakosodott Agricon szemináriumon vettek részt a témában.

Átállás a helyspecifikus trágyázásra

Végül ez az esemény adta meg a lendületet Klein számára a következetes trágyázási gyakorlathoz a vetőmag előkészítésében és a termesztésben egyaránt. Ennek oka valószínűleg a szeminárium időzítésében is keresendő. A GbR-t nem sokkal korábban alapították. Maria, aki már fiatal kora óta lelkesedett a mezőgazdaságért, 16 évesen már zsebében volt a traktoros jogosítványa, és egy 200 lóerős New Holland T7060-as traktorral száguldott végig a falun, hamarosan befejezte mezőgazdasági tanulmányait a Hallei Egyetemen, ahol sokat tanult az intelligens gazdálkodásról is. De nemcsak neki, hanem édesanyjának is meggyőzőnek tűntek az Agricon főnökének, Peer Leitholdnak a helyspecifikus trágyázás lehetőségeiről szóló magyarázatai. "A szemináriumon elhangzott jelmondata "Nem a talajt akarjuk trágyázni, hanem a növényt akarjuk táplálni" pontosan megfelelt céljainknak és elvárásainknak" - mondták a gazdálkodónők.

További konzultációs megbeszélések után végül megállapodtak egy Yara-N érzékelő és a hozzá kapcsolódó ajánlatok megvásárlásáról, például az AgriPort felhőalapú szoftver használatáról, amelyben a műtrágya kijuttatására vonatkozó adatokat kezelik, a kijuttatási térképeket készítik és a munka állapotát ellenőrzik. A beruházást a fiatal gazdáknak nyújtott állami támogatási program segítette, amelyet a GbR kihasználhatott, mivel Maria Klein 51 százalékkal a részvények többségét birtokolja.

Meggyőződve a beruházás előnyeiről

2017 őszén Maria, aki azóta a gazdaságban a helyspecifikus trágyázás irányítására összpontosít, először nem sokkal a vegetáció vége előtt szkennelte be a növényeket az N-érzékelővel, és a nitrogénfelvétel mért értékei alapján az agriPORT segítségével elkészítette a tavaszi első műtrágyakijuttatás szórási térképeit. Ezután az N-érzékelő a fent leírt eljárásnak megfelelően szabályozta a második-negyedik műtrágya kijuttatásának mennyiségét, miközben a szórófejjel áthajtott a növényen. "Itt kiderült, különösen a repce esetében, hogy a növények nitrogénellátása nagyon eltérő volt. Lenyűgözött bennünket, hogy a rendszer ezt azonnal figyelembe vette a szórásnál, egyes helyeken többet, máshol pedig egyáltalán semmit sem juttatott ki" - mondja a fiatal gazda.

Annak érdekében, hogy az alap- és nitrogéntrágyázásra vonatkozó részterület-specifikus eltérések kiszámításakor figyelembe lehessen venni a talaj mindenkori terméspotenciálját, 2018 nyarán a teljes mezőgazdasági területen háromhektáros rácshálóban vegyes talajmintákat vettek és elemeztek, az értékeket pedig az agriPORT-ban rögzítették.

Az EC 30-as fejlődési stádiumtól kezdve Maria a gabonaföldeken három-négynaponta ellenőrzi a növények nitrogénfelvételének alakulását az N-teszterrel, és így határozza meg a műtrágyázás optimális időpontját. "Nem hagyhatod magad megőrülni, amikor a körülötted lévő gazdák már a műtrágyaszóróval az úton vannak" - tudja mostanra Simone Klein. Mindkét gazdálkodó meg van győződve a helyspecifikus alap- és nitrogéntrágyázás előnyeiről, és úgy látják, hogy jó úton haladnak a hosszú távú stabil hozamok felé. "Természetesen ez jelentős beruházás egy ilyen méretű gazdaság számára" - ismeri el Simone Klein. Ez azonban előny lehet a sok alkalmazottat foglalkoztató nagy gazdaságokkal szemben. "Tényleg le vagyunk maradva a korral, lelkiismeretesen mérünk, és kihasználjuk a rendszer által kínált összes kiigazítási és alkalmazkodási lehetőséget. Talán ezért is működik ez különösen jól nálunk."

Következtetés

Simone és Maria Klein szántóföldi gazdaságában két generáció egy irányba húz. A rendkívül heterogén talajok miatt egyenlőtlen termésminőség kompenzálása során mindkét gazdálkodó a helyspecifikus trágyázásra támaszkodik, és megmutatja, hogy a precíziós gazdálkodás a kis- és közepes méretű mezőgazdasági vállalkozásokban is kifizetődő lehet.